Bocsáss meg. Leonard Peacock!

Értékelés: 5/4

A könyvről:

Az első fejezetben ismerjük meg Leonardot a maga őrült zseni módján. Az író hihetetlenül jól ismerteti meg velünk Leonard személyiségét és az élete minden egyes részletét.

Nemsokkal a kezdés után meg is kapjuk a könyv lényegét: azokat a "szerencsés" embereket, akiktől Leonard el fog búcsúzni. Ebben a fejezetben érződik már Leonard izgatottsága, dühe és a mérhetetlen szomorúsága. Az első ember akitől búcsúzik az idős szomszédja. Számomra ez a rész volt a legmegrázóbb. Az író tökéletesen megmutatja Leonard és Walt kapcsolatát. Walt elég idős már és ezt Leonard is tudja. Az öreg teljesen őrült, egész nap Bogart filmeket néz és dohányzik. Leonard az ajtón kilépve már kicsit bizonytalan és tudja, hogy Walt nagyon hiányozna neki. Iskolába menet gondolatok mardossák, nem hagyja nyugodni a terve, hogy megöli a volt legjobb barátját: Asher Bealt. A következő akitől búcsúzik egy fiatal hegedűvirtuóz, Baback. Baback személyisége nagyon ellenszenves volt nekem, nem volt "méltó" Leonardhoz. Babacknak és Leonardnak igazából semmilyen kapcsolata nem volt, egyszerűen Leonard csak imádta a fiú művészetét. Herr Silverman Leonard tanára. Herr Silverman minden egyes mondatával megváltoztatta Leonard világát és talán ő volt az a személy, aki életbentartotta eddig a fiút. A tanár személyisége egyáltalán nem hétköznapi karakter. A negyedik személy egy lelkész lánya, Lauren. Lauren elég különc. És Leonard figyelmét már az első pillanattól kezdve felkelti.

Leonard végül nem úgy dönt ahogy azt mindenki várná...

Kedvenc karakterek: Leonard, Herr Silverman

Eredeti cím: Forgive Me, Leonard Peacock!

Író: Matthew Quick

Kiadás éve(magyarul): 2014

Oldalszám: 266

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Itt te is beszerezheted! --> www.konyvmolykepzo.hu

Borító:

Hmm... Nagyon egyedien lett megoldva. A könyv tartalmát is visszaadja és az olyan olvasók is rányúlnak a boltban, akik borító alapján válasszák az olvasmányukat (előre jelzem: ez vagyok én).  A borítón lévő srácnak nem teszik nyilvánossá az arca teljes egészét és ez teszi titokzatossá. Meghagyja az olvasónak, hogy Leonardot olyannak képzelje, amilyennek szeretné: furának, különcnek és teljesen őrültnek.

Ami nem tetszett:

• A lábjegyzetek. Sokszor bele is kavarodtam, hogy éppen hol tartok, és ez miatt képes voltam egy egész pontot levonni. (jobb oldali kép)
  

Ami tetszett:

• Herr Silverman tanácsa: levelek a jövőből. Hihetetlenül jók voltak és a jövőbeli karaktereken keresztül bepillantást kaphatunk Leonard vágyainak mélységébe.
• Az írásmód. Az író egy olyan hétköznapi világot teremtett, amit a szereplőkkel tett magávalragadóvá.
  

Ajánlás:

Legfőbbképpen azoknak a tiniknek ajánlom, akik nem elégedettek a saját életükkel, hiszen ezután a könyv után garantáltan átértékelnek mindent.

- Rebi